Eljött az a pont, amire nem számítottál: a csaj úgy ott hagyott téged, hogy öröm volt nézni. Egyik pillanatról a másikra az igenből nem lett. Megszoktad, hogy mindig kedves volt veled, az összes kívánságodat úgy teljesítette, akár egy dzsinn. A popódat oly fényesre nyalta, hogy a földönkívüliek többszázezer kilométerre is megvakultak a sugarától.
Azt hitted, bármit megtehetsz, ő megbocsát.
Azt hitted, gond nélkül lerészegedhetsz minden másnap a haverokkal, és mikor hazamész, ő majd tárt karokkal vár.
Most viszont kezded magadban tudatosítani, hogy talán eléggé elege lett.
Nyilván nem fogtad még fel teljesen, hogy ő már nincsen az életedben, de már kezded kapizsgálni.
Sosem fordult meg a fejedben, hogy ennek a lánynak mennyi szeretet van a szívében? Biztos nem, mert akkor úgy értékelted volna, ahogy az őt megilleti. Most valószínűleg fog valaki jönni az életébe, aki lehozza neki a csillagokat, és megadja mindazt, ami neki jár. Te nem tetted és most pofára estél.
Tanítottál neki egy fontos leckét, azt, hogy nálad sokkal jobbat érdemel. Ezentúl esze ágában sem lesz lejjebb adni a mércét. Apró darabokra törted a szívét, amit fáradtságos munkával parkolt újra egésszé. Ez őt csak megerősítette. Tudja, hogy ezentúl nem állhat le egy olyan szerencsétlennel, mint te. Ez a szív egy olyasvalakié lesz, aki mindennap hálát ad az Istennek azért, mert ő van neki. Te nem tetted, ismétlem, majd megteszi más.
Még erősebb, még céltudatosabb lett, mint valaha, a benne lakozó szeretet pedig még soha nem volt ennyire szilárd. Persze ez már nem a tiéd. Eszedbe se jusson meggyőzni arról, hogy fogadjon vissza, mert nem fog. Tanult az általad tanított kemény leckéből, nem akar még egyszer. Nincsen második esély.
…mert te így akartad.
Még több párkapcsolati téma itt.
