Sorry, no posts matched your criteria.

Lehet, hogy mégsem ő a nagy Ő, és így van jól

Visszanézel az együtt eltöltött időkre, és valami igazán szívet melengető érzés fog el. A napi apróságok sokkal jobbak voltak Vele. A nehéz helyzeteket jobbá varázsolta, a szépeket pedig még szebbé tette. Amikor máshol járt, talán munkában, családi találkozón, vagy barátokkal ivott , lazított, egyszerűen felemésztett a hiánya. Amikor pedig együtt voltatok, úgy érezted, egész vagy és minden rendben van.

Ha kettőtökre gondolsz, még mindig élénken él benned minden pillanat.

Hogyan is tudnál elfelejteni egy olyan személyt, aki sokkal különlegesebb volt bárki másnál?

Bárhová is sodorjon az élet, mindig örömmel fogsz rá emlékezni, még akkor is ha tudod, hogy nem volt egy élethosszig tartó kapcsolat.

Viszont kezded lassan felfogni és elfogadni, hogy ennek bizony vége. Végleg. Talán mégsem az volt a terve az univerzumnak, amit te elképzeltél. Nyilván volt egy tanítólecke benne, ám mégsem holtodiglan, holtomiglan lett a végkicsengése. Volt egy utatok együtt, hamar bejártátok és mindkettőtök ment a másik irányba.

Reméled, hogy boldog lesz, s te is megtalálod azt, akit neked szántak a csillagok. Már tudod, hogy nem őt. és egyre jobban megbarátkozol ezzel a gondolattal.

Most fájdalmas ezt átélni, de hidd el, idővel egyre könnyebb lesz. Jön majd valaki, aki eltörli ezt a szomorúságot, akit valóban neked jósoltak a csillagok. Addig csak légy türelmes magaddal, és várd, amíg enyhül szíved fájdalma. Várd, hogy megérkezzen a nagy Ő. Mikor őt megismered, rájössz, hogy érdemes volt várni. A világ megint szép lesz, és már nem gondolsz arra, hogy mennyire rossz, hogy nem Vele vagy.

A türelmed a kulcs. Adj időt magadnak!