
A kilátástalanság hamarabb elmúlik, mint gondolnád
Vannak napok, amikor már úgy érzed, nem bírod tovább. A lelked darabokra hullott. Szíved szerint folyamatosan sírnál, de az élet közbeszól – épp a munkahelyen/buszon/villamoson/utcán vagyok, itt nem veszíthetem el a fejem. “Majd otthon itatom az egereket.” Szóval gyorsan összeszeded magad, nagy levegőt veszel és benn tartod könnyeidet.
Gyűjtesz annyi energiát, hogy még mosolyogni is tudj. Úgy érzed, hogy a környezetedet fel kell vidítanod – legyen az ismerős, vagy akár egy járókelő az utcán –, holott neked lenne erre a legnagyobb szükséged. Egyszerűen nem akarsz mások szemében gyengének tűnni, így felveszed a boldogság álarcát, belül azonban tombolsz.
Mintha mindennap várna egy új pofon, és egyre keményebbek. Ha tehetnéd, ki sem kelnél az ágyból, csak feküdnél egy helyben, s várnád, hogy elmúljanak a problémák.
Nem tudom, min mész keresztül. Talán most vagy túl egy szakításon, esetleg munkahelyi, iskolai gondjaid vannak. Talán mind egyszerre. Talán valami más. Millió tonnás súly nehezedik rád, azt sem tudod, hol áll a fejed.
Folyton fáradt vagy, nem csak fizikailag, hanem lelkileg is. Lemerítenek a gondjaid, plusz még az, hogy az emberek előtt jó arcot kell vágnod mindehhez.
Elvárások vesznek körül szüntelen. A környezeted megszokta, hogy te ott vagy, ha esik, ha fúj. Te sohasem lehetsz szomorú, elveszett, gyenge. Kutyakötelességed helytállni, ha valakinek van valami problémája – ami természetesen neked nem lehet.
Elárulom, hogy DE. Engedd meg magadnak, hogy néha-néha elgyengülj. Egy csodás, értékes emberi lény vagy, akinek szüksége van a pihenésre. Megvan a magad baja, kérlek hát, foglalkozz most csak azzal.
Mások nem tudják, min mész keresztül nap, mint nap. Őszintén? Nem is feltétlen kell az orrukra kötni. Pusztán annyit mondj: „Most nem érek rá.” Ám ha akarsz, beszélj róla. Ez is a te döntésed.
Sose hidd ilyen helyzetben, hogy rossz úton jársz. Valószínűleg minden úgy történik, és akkor, amikor kell. Kaptál elég megpróbáltatást, ami által sokat tanultál. Gyanítom, hogy minden tőled telhetőt megtettél. Nemde? Mindent tisztelettel, lelkiismeretesen végeztél? Biztos vagyok benne, hogy igen.